A csapból is az folyik manapság, hogy a mozgásszegény életmód és az ülőmunka gyilkos párosítás a gerinc és az ízületek számára. 

Talán már Te is tapasztaltad egy hosszabb vezetés után, hogy nehéz kimászni a volán mögül, el vannak gémberedve a lábaid, nehéz felegyenesedni. 

Vagy csak egy átlagos munkanapon, amikor már az 5. vagy 6. órája bámulod a monitort kaptad magad azon, hogy a nyakad szinte össze akar roppanni a fejed súlya alatt, hogy az ülőcsontod sugárzó fájdalmáról és a derekadban fellépő nyomásról már szót se ejtsünk, mert merevvé vált a gerinced és minden mozdulat kínzó.

Abba bele sem menve, hogy mivel jár egy sportolás, esetleg egyéb tevékenység során szerzett gerinc sérülés, amit a rendszeres, helytelen ülés csak tovább fokoz. 

Noha én alapvetően törekszem a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgásra, a mindennapi munka során szabályosan gúsba kötve éreztem magam a hagyományos irodai székekben és asztaloknál ülve.

Nem véletlen, hogy nagyon sokáig próbálkoztam az ülő labdával, térdeplő székekkel…de őszintén szólva elég nehéz megállni, hogy ne ficeregjen, játsszon ezeken folyamatosan az ember. Egy megbeszélés alatt pedig elég idegesítő a többiek számára, ha öntudatlanul is elkezdek mondjuk rugózni egy ilyen labdán.

Tapasztalataim szerint ezt a két rokon, de teljesen eltérő jelentésű kifejezést sokan használják (tévesen) egymás szinonimájaként.

Ezért szerintem itt az ideje, hogy egy kicsit rendet tegyünk a témában.

Ahhoz, hogy a testösszetétel méréseid összehasonlíthatóak legyenek, és valóban a trendeket mutassák, be kell tartanod néhány alapszabályt.

Ezt nevezzük mérési protokollnak.

Legutóbb átbeszéltük a Testzsír és Testvíz %, a Súly, a Testalkat besorolás, az Izomtömeg és a Csonttömeg paraméterek értelmezését a testösszetétel analízis kapcsán.

Ha lemaradtál róla, ide kattintva olvashatod el az első részt. 

Ebben a fejezetben 6 újabb izgalmas adatot elemzünk ki, hogy teljes, átfogó képed legyen a testedről akkor is, ha csak egy 2 perces összefoglalást kapsz a méréshez. 

Amikor először találkozol egy okos mérleggel, vagy testösszetétel analizátorral számos új infóhoz jutsz hozzá a testedről, amit jó lenne érteni.

Noha a legtöbb eszközhöz adnak útmutatót, azért a kapott értékek helyes értelmezése több dologtól is függ. Ezeket vesszük most egy kicsit górcső alá, az általam is használt Tanita mérlegek alapján.

(Arról pedig ne is beszéljünk, hogy ha elmész egy mérésre a kapott eredményeket gyorsan ledarálja neked a szakember, majd megkapod ezeket kinyomtatva egy szép színes oldalon, magyarázatok nélkül…)

Ahhoz, hogy az ember viszonylag jól lássa a teste aktuális állapotát a súly változásainak követése (és az ebből számolható BMI index) sajnos nem ad elegendő információt. Sőt, leginkább semennyit sem.

Ha nem akarsz komolyabb beruházásokat tenni, de azért követni szeretnéd a tested változásait, akkor legalább egy centit fogj és mérd meg időnként a derekad, csípőd, melled, combod és felkarod körméretét. Ezek az értékek mutatni fogják a trendeket, ha feljegyzed őket egy táblázatba, és mondjuk fél évente készítesz belőlük egy-egy diagramot.

Ha viszont többre vágysz, mint ez a néhány száraz adat, és arra is kíváncsi vagy, ami BELÜL van, akkor itt az ideje megismerkedned a testösszetétel analízissel.

Ez nem egy high-tech varázslat, hanem szimpla fizika.

A mai modern testszkennerek és a bioelektro-impedancia (BIA) elvén működő, testösszetétel analízisre is képes mérlegek meg tudják különböztetni a csontszöveteket a lágyszövetektől, izmoktól, a testvíztől és a testzsírtól a molekulák eltérő ellenállásának köszönhetően. Ezek alapján pedig egy sor hasznos egyéb paramétert is meg tudnak határozni, mint az alapanyagcsere sebesség, a testalkat besorolás vagy éppen a biológiai életkor.